Hogyan változhat meg az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolata az új amerikai elnök beiktatása után? És miért nincs ennek valójában semmi jelentősége? A Fülkében elmagyarázzuk.
A 27 tagország közül a 26. helyen áll Magyarország.
A miniszterelnök az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökével tartott közös sajtótájékoztatót Budapesten.
Az informális EU-csúcson Orbán Viktor vezetésével próbálnak dűlőre jutni arról, hogyan lehetne versenyképesebb Európa. Szóba kerülnek a „gyanús” grúz választások is.
Brüsszelben ismét előtérbe került a terv, hogy meg kellene fosztani Oroszországot az utolsó adujától, amivel továbbra is befolyásolni tudja Európa energiaellátását, azaz be kellene szüntetni vele az atomenergetikai együttműködést. Már ha a magyar kormányfő hozzájárul.
Nem változott meg eléggé az iOS, mivel az alkalmazásfejlesztők nem ajánlhatnak a App Store-on kívüli, olcsóbb ajánlatokat a felhasználóknak – az EU szerint pedig ez versenyellenes.
Egymás után gratulálnak az európai uniós vezetők, nemcsak a tagállami kormányok, hanem az intézmények részéről is. Valamennyien az EU és az USA közötti erős kötelékre és a közös érdekekre hivatkoznak.
Az egykori EP-képviselő a Szabad Európa Intézetben fog dolgozni uniós terveken.
Nem kevés munkája van Orbán Viktornak abban, hogy Donald Trump vele példálózzon az amerikai elnökválasztás kampányában. És persze a magyar adófizetők is rengeteg pénzt költöttek erre a múló sikerre. De kinek és milyen hasznot hozhat, ha a republikánus jelölt visszatérhet a Fehér Házba?
Európai uniós vezetők, államfők, kormánytagok és európai pártok gratulálnak Maia Sandu újjáválasztott moldovai elnöknek. A magyar kormány egyelőre hallgat, holott egy héttel korábban Grúzia esetében már a szavazatok hetvenszázalékos összeszámolásánál gratulált Orbán Viktor.
Ritka helyzet állt elő a Transparency International Magyarország-konferenciáján: Bóka János EU-ügyi miniszter elfogadta a meghívást, rögtön utána pedig Vera Jourová uniós biztos beszélt, így miközben a kormány a TI jelentéseit egy laza sorosozással szokta lesöpörni az asztalról, lett egy rendezvény, ahol alkalom nyílt némi nyilvános kommunikációra is. A konferencia témája a jogállamiság, az EU értékei és az uniós pénzek – volt miről beszélni.
Az egyenlő távolság tartása, az egyensúlyozás az indiai külpolitika alapelve – mondta a HVG-nek adott interjúban Szvapan Daszgupta, az uralmon lévő BJP országos vezetőségének tagja.
Az Unió döntésképtelen, Orbán Viktor jelentős súlyhoz jut – elemez a Die Welt. Napjainkban a populizmus fenyegeti a demokráciát, de le lehet győzni – foglal állás a Washington Post. Az Economist Kamala Harrisre szavazna az amerikai elnökválasztáson. Nemzetközi lapszemle.
Ursula von der Leyen bizottsági elnök programja inkább a szélsőjobb követeléseinek felel meg, semmint az Európa-barát erőknek tett ígéreteknek, írja a Le Monde-ban egy párizsi elitegyetem uniós joggal foglalkozó professzora.
Az európai civileket is háborús készültségre szólítja fel a volt finn miniszterelnök.
A délkelet-ázsiai országba érkező hulladék egy része lerakóba kerül, vagy elégetik.
De mit is jelent mindez pontosan? Milyen feladatokat ró a hatálya alá eső cégekre? Hogyan működik például a kockázatértékelés, kiberbiztonsági értékelés, az adatvédelem, adatkezelés egységesítése? Mit jelent a rendszertesztelés, monitoring, incidens-kezelés és jelentés? Hogyan kaphatnak segítséget a cégek a DORA megfelelési felkészülésben? Sok egyéb mellett ezekről a kérdésekről is beszélgetünk legújabb podcastunkban vendégeinkkel, Bede Ádámmal és Bodor Tiborral.
Várhelyi Olivér a tervek szerint az egészségügyi és állatjóléti területet viszi majd az Európai bizottságban, a jelöltek között pedig ő volt az egyetlen, akitől további válaszokat vártak.
A jogszabályok módosításával azt akarja elérni a kormány, hogy ismét megnyíljanak az európai pénzcsapok a magyar egyetemek előtt.
Az Európai Bizottság szerint az EU jelentősen csökkentette függőségét Oroszországtól.
